Sérülésből visszatérve tíz hét alatt felkészült, és teljesítette a Korinthoszt

A tavaly a 160 kilométeres távon győzedelmeskedő Puskás Máté 07:44:34-es idővel a tizenegyedik helyen ért célba a férfiak között a Korinthosz 80-on.

Valamivel több, mint két hónappal a Korinthosz előtt kezdett el ismét futni, nehéz időszakon van túl.

Az év elején sérülés miatt hónapokig nem tudtam futni, sokáig tartott, amíg kiderült a pontos ok – mondta Puskás Máté, aki 07:44:34-es idővel a tizenegyedik helyen ért célba a férfiak között a Korinthosz 80-on. – Az idő előrehaladtával aztán kezdett körvonalazódni a probléma, ebben az időszakban sokat erősítettem és edzettem, valamint rátaláltam a jógára, amely rengeteget segített a nehéz időszakban, továbbá ki szeretném még emelni párom odaadó támogatását. Nagyjából a Korinthosz előtt tíz héttel próbálkoztam az első kilométerekkel, eleinte nem akart engedni a testem, de fokozatosan egyre jobban tudtam mozogni. Azóta egyre több figyelmet fordítok saját magamra és a testemre, igyekszem megelőzni a problémákat.

Egyre jobban vagyok, egyre jobban tolerálja a testem a futást.

Milyen sérüléssel bajlódott?

Először a gerincproblémáimat kellett rendbe tenni, meg kellett erősíteni a törzsemet és a hasizmomat. Aztán a csípőmnél is akadtak problémák, most pedig azon vagyok, hogy elébe menjek a dolgoknak.

Hogyan ment a felkészülés?

Nehéz időszakon mentem keresztül, mert sokáig egyáltalán nem tudtam futni, így már-már elvonási tüneteim voltak. Rossz érzéssel töltött el, de ahogy elkezdtem, hiába nem éreztem még az igazinak, egyből nagy élményt jelentett, hogy futhatok. Aztán edzőmmel, Márton Attilával egyeztettünk, és nem tudtuk eldönteni, hogy ott lehetek a Korinthoszon. Nem egyszerű a semmiből tíz hét alatt felkészülni egy nyolcvan kilométeres versenyre, ráadásul mindenki tudja, hogy itt az időjárási körülmények is nehezek.

Az első két-három hétben lassan, óvatosan futottam, azzal a céllal, hogy kilométereket gyűjtsek és ne sérüljek rá. Aztán egyre erősebb és hosszabb edzések következtek, négy héttel a Korinthosz előtt jutottunk oda, hogy megpróbáljam a négyórás edzést.

Szerencsére semmi probléma nem jött elő, ekkor az edzőmmel azt beszéltük, nagy valószínűséggel végig tudok menni, de nehéz lesz, közel sem ideális. Egyébként ha nem ez lett volna az utolsó Korinthosz, nem vettem volna részt rajta, vártam volna még a visszatéréssel.

Milyennek értékeli a futását?

Elégedett vagyok, jól éreztem magam, remek volt a hangulat. Az első ötvenöt kilométer teljesen zökkenőmentesen ment, utána viszont eléggé lelassultam. Egyrészt a meleg miatt, másrészt ezt még soknak éreztem. Ameddig fel voltam készülve, addig minden rendben ment, majd ezt követően úgy haladtam, ahogy tudtam. Mentálisan nem kerültem hullámvölgybe, elfogadtam, hogy ezúttal lassan tudok haladni. A csapatom, köztük a párom, remekeltek a frissítés során, a verseny második felében ez is nagy szerepet játszott. Egyébként nagyszerűen éreztem magam, örülök, hogy ott lehettem az utolsó Korinthoszon. Márkus Öcsi és az önkéntesek ismét kiváló munkát végeztek.

Számomra fontos a Korinthosz, ugyanis itt vettem részt kétezerhuszonegyben az első ultraversenyemen, mégpedig a nyolcvan kilométeres távon, tavaly pedig győztem a százhatvan kilométeresen. Utóbbi az eddigi legnagyobb sikerem. Mindenképpen ott akartam lenni ezen az eseményen.

Milyen célokat tűzött ki maga elé?

Sikerült megtalálni a jó irányt, ezen az úton kell továbbhaladni és szépen fokozatosan felépíteni ismét a futásom sok-sok erősítéssel. Immár a jövő évre koncentrálok, ám elképzelhető, hogy lesz még versenyem ebben az esztendőben, például az Ultrabalaton Trail negyven kilométeres távját néztem ki. Fokozatosan fel akarom építeni magam, jövőre pedig komolyabb célokat szeretnék kitűzni magma elé.

Forrás: csupasport.hu