A hideg vízi merülés utáni visszamelegítés örökzöld téma, erről a kihívásairól már írtunk magazinunk korábbi cikkében. Szemlér Ákos, a “Sivatagi Fókák” csapatának vezetője, újabb írásában osztja meg tapasztalatait és humoros anekdotáit a visszamelegedés témaköréről. Ákos különös humorérzékkel mutatja be, hogyan küzd meg testünk a jeges víz hatásaival. Rávilágít arra, hogy a megfelelő visszamelegedési technikák nélkül komoly kellemetlenségek érhetnek minket, legyen szó akár fémkulacsból való ivási kísérletekről, vagy a szauna helytelen használatáról. A hasznos tanácsok és szórakoztató történetek egy másik megvilágításból segítenek megérteni, hogy a hidegvízi merülés legnagyobb próbatétele nem a vízbemenetel -egyébként egészségesen sokkoló -hatásában, hanem a visszamelegítés jól tervezett és kivitelezett folyamatában rejlik.
A hideg merülés/úszás két nagy mutatványból tevődik össze: az első maga a vízben eltöltött idő, ez a médiaérzékeny rész, a szelfizések, fotózkodások ideje. Mindenki azt gondolja, hogy partra lépéskor véget ér az előadás s ez talán igaz is a nézők szempontjából de a testünk ekkor kezdi a második (szerintem keményebb) felvonást: a visszamelegedési szakaszba lép.
Kezdetben, évekkel ezelőtt a Sivatagi Fókák sem tudtak semmit a visszamelegítés nehézségeiről
Kezdetben, évekkel ezelőtt semmit nem tudtunk ám erről, csak kikecmeregtünk a vízből, nem fáztunk, komótosan megtörölköztünk aztán elkezdődött a reszketés. Nem értettük, csak fura volt, időnként vicces, néha kellemetlen, mikor beszélni is alig tudtunk (bár így utólag, ilyenkor biztosan túl sokáig voltunk bent a vízben).
Na, de kezdjük az elején: az első meglepetés, ami egyébként fel sem tűnik de van, hogy mikor kijössz a vízből a tested még tovább hűl! Szóval nem úgy megy, mintha fel és lekapcsolnál egy villanykapcsolót. Aztán a test érzékeli, hogy elmúlt a krízishelyzet és lassan megnyitja az eddig blokkolt perifériás vérkeringést: a kezeidben és lábaidban lévő, hűvösebb vért szépen visszaforgatja a törzs felé. A tested nagyobb izmai elkezdenek reszketni, ezáltal hőt termelnek. Ezt amúgy termogenezisnek, hőtermelésnek hívjuk külföldiül, nem kell a szótól megijedni, ugyanolyan görög szó, mint a girosz vagy a tzatziki. A test elkezdi visszamelegíteni saját magát. Általánosságban megfigyeltük, hogy a teljes visszamelegítés ciklus, amíg minden helyreáll, az kb. háromszorosa a vízben töltött időnek. Természetesen pár másodperces, egy perces merüléseknél ez a folyamat nem olyan jelentős, hiszen a test ennyi idő alatt nem tud komolyabban lehűlni.
Milyen visszamelegedési stratégiák vannak?
Ez személyenként szintén eltérő lehet, kinek-kinek habitusa szerint de mondom a tapasztalatokat: van, aki megtörölközik, felöltözik és egyszerűen „kireszketi” a visszamelegítés folyamatát. Vannak olyan amatőrök – én nem láttam ilyet, úgy mesélték :)- , akik fémkulacsból próbálnak ilyenkor inni, de gyorsan rájönnek, hogy ki fogják verni a fogaikat és inkább nem isznak, csak pislognak hülyén.
A termogenezist segíteni lehet, ha aktív de nem intenzív mozgásba kezd az ember. Azért nem intenzív, mert egyrészt az ízületek szó szerint hidegek, fennáll a sérülés veszélye. Másrészt a végtagokból a lehűlt vér visszaáramlása nem jó, ha gyorsan történik meg, tovább hűti a testet.
Ugyanezen okból nem ajánlott lefeküdni vagy olyan testhelyzetet felvenni, ahol a karok vagy a lábak magasabban helyezkednek el, mint a törzs. Tehát lebeszélnélek bármilyen talajtornász gyakorlatsorról. Jómagam a kocogás mellett tettem le a voksom. Ha nem vagy futó alkat, egyszerű törzsfordítások vízszintes (!) kaszálások is kiválóan megteszik. Lovaglóállás szintén kiváló, a combizmok rengeteg hőt tudnak termelni. Nagy előny, ha ilyenkor már fel vagyunk öltözve, a megtermelt hőt a ruha valamelyest bent tartja.
Jégből ki, vizesen futni?
Én nem voltam ilyen okos, jégből ki, vizesen elmentem futni, volt, hogy rám fagyott a víz (közben néhány téli futónak életre szóló traumát okoztam), ennek ellenére vissza tudtam melegedni, gondolom tízszer annyi energiámba került. Ezt azonban mégsem tanácsolnám másoknak.
Megoszlanak a vélemények a forró tea fogyasztásáról. Személyes gondolatmenet: bár érzetre biztosan jó, mégis megzavarhatja a természetes visszamelegedési folyamatot. A test a belső szerveket próbálja állandó hőmérsékleten tartani. A gyomor belső szerv, ami esztétikailag is hasznos dolog. Na, gondolj bele: a tested éppen azon küzd, hogy felmelegítse magát, akkor beöntöd a kis zsákocskába a forró teát. A test érzékeli, hogy nem jó, nem jó, túlmelegszik a gyomor, hűteni kellene…. Kész káosz. Ettől függetlenül még sosem hallottam olyanról, hogy a forró tea bármilyen bajt okozott volna (ha nem öntöd magadra reszkető kézzel).
Szaunával történő visszamelegítés? Rázós rész jön, öveket becsatolni!
Talán jó ötletnek tűnik reszketve, lehűlve bemenni a forró szaunába. NEM AZ! Az erek hirtelen fognak kitágulni, leesik a vérnyomás, simán ájulás lehet belőle. Ha huzamosabb időt (tehát nem csupán másodperceket) töltöttél jéghideg vízben NE MENJ FORRÓ SZAUNÁBA VAGY FORRÓ ZUHANY ALÁ!!!! Szerencse, hogy természetes vizeink mellett nem beépített tartozék a szauna, így ez viszonylag könnyen elkerülhető. Ha mindenképp ilyen külső segítséget szeretnél a visszamelegedéshez maximum 40-50 fokos szauna vagy testmeleg vizű merülődézsa ajánlott és ezek sem közvetlen a vízből kijövet után! Előtte törölközés, séta kicsi (vagy több) mozgás beiktatása, hogy a keringés meginduljon…
Kiemelt fotó: Sivatagi Fókák – hidegadaptációs közösség
https://www.facebook.com/groups/705461370778257/
Kapcsolódó cikkek: Visszamelegedés
https://reszkess.hu/a-visszamelegedes/
A reszketés egy erősítő, boldogító, egészséges mechanizmus
https://reszkess.hu/reszketes/
Forrás: reszkess.hu